Elérhetőségek:

Okos János (Kórus elnöke): (06) 30/240-6156
Tóth Péter (Egyesület elnöke): (06) 30/633-3470

„20 keresztesi parasztember a helybéli református gyülekezetből a templom falain kívülre hozza énektudását. Dalegyletet alakítanak olyan szigorú Alapszabályok írásba adásával, amely méltán reprezentálja azt a tényt, miszerint a „Rend a megmaradás záloga". Azt a fajta szigorú illemet és kötelmeket, amely méltóságot – tiszteletet sugall a zene, a dal és a közönség felé. A fegyelem, szeretet és egyetértés hármas egysége, a szorgalmas próbák, a baráti beszélgetések, a vidámság pillanatai, a borozgató esték és a falubeliek megbecsülése olyan kovásza lett a Dalegyletnek, amely nemzedékről, nemzedékre nem hagyta kihunyni az énekszeretet lángját. 150 éve, 6 emberöltőn át, korszakok, rendszerek, háborúk, ínséges idők ellenére is szállt a dal." – írta az ajánlóban Dr. Dózsa György polgármester.

Százötvenhét évvel ezelőtt „A Mező Keresztesi éneklő társulat létrejött az Úr 1856. évében september hónapba, Tóth Jósef orgonista úr által". Az idézet „a Keresztesi éneklő kar jegyzőkönyvé"-ből való.
A minden tagra nézve kötelező szabályok előírták a tagsággal járó kötelmeket, a megjelenést, az öltözködést, a viselkedés módját, de tiltottak is: például a pipázást. Lefektették a szabályok ellen vétők büntetését, a temetéseken való közreműködés díjait, azok mikénti elosztását. Az alapszabályzat elfogadását a tagok sajátkezű aláírása is tanúsítja. Mindezek jól szolgálták a fegyelmezettséget és a társulat működésének eredményességét – a feljegyzések szerint az együttes munkája a belső szabályok betartásán, szereteten és egyetértésen alapult.
Az eltelt 157 év alatt nem volt mindig zavartalan a kórus fejlődése, munkája. Változtak az idők, változott az amatőr művészeti munka megítélése, hivatása, célja, értelme. Számos történelmi vihart élt át az ország, vele együtt Mezőkeresztes – ezek miatt is gyakran volt szükség újbóli szervezésre, a csoport életre keltésére. A lelkes karvezetők, a dalos hagyományokat szívesen ápoló tagok mindig elvégezték ezt az újbóli építkezést. Ennek köszönhető, hogy a daloló nagyapák után az apák, a fiak, sőt unokák következtek és dalolnak ma is a kórusban Mezőkeresztesen.
A kórus vezetői református egyházi emberek, lelkészek, orgonisták, igazgató tanítók voltak: Bornemissza József, Kaszonyi János, Huszti Béla, Tóth Béla, Vajda Sándor, Arday Janka László elnökök – az alapító Tóth József (46 évig), Demeter József, Tóth Miklós, Nagy Károly, Nótás Nagy Dezső (1924-1959, 35 évig), Engi István (1959-1991, 32 évig) karvezetők irányították az együttes tevékenységét.
A kórus vezetője volt még Engi Zsuzsanna, Kormány Attila, Nyitrai Péter. Jelenleg Zoller János karnagy irányításával folytatódik a nagyhírű kórus tevékenysége. A kórus elnöke tisztét pedig hosszú idő óta Okos János látja el – nagy megelégedésre.


A kórus neve az 1910-es évekig Református Dalegylet, majd Református Egyházi Énekkar volt. 1928-ban az énekkar belépett az Országos Dalosszövetségbe és nevét Liszt Ferenc Református Ének és Dalkarra változtatta.
Társadalmi összefogással saját székházat építettek, ebben folytak a próbák és itt kulturált testületi élet is volt. A kórus – 1924-től – nagy szakmai hozzáértéssel, lelkesedéssel nótás Nagy Dezső karnagy vezette. A dalosok szívesen jártak az összejövetelekre, mert érezték az őket övező sikereket. Létszámban is növekedett az együttes, szereplései pedig ismertté tették és dicsőséget hoztak az énekkarnak és falujának, Mezőkeresztesnek. A komoly felkészülés érdekében a fontos szereplések előtt nyári időszakban is tartottak próbát. Idősebb dalosok mesélték, hogy volt idő, amikor aratáskor a tarlóról egyenesen a kórusházba mentek és próba után késő éjszaka vissza a tarlóra. Márkus Laci bácsi, Fodor Lajos, Tar Károly, Tóth Károly, id. Gomba Károly, Bari Imre és még sokan mások 30-40-50-60 évig daloltak az együttesben és mutattak jó példát a fiataloknak. Tisztesség és dicsőség dolga volt dalárdistának lenni. A testületi fegyelmet ugyan megkívánták, de sok vidámság is volt a kórus életében. Ma is így van ez. A próbán, vagy éppen szereplésen meg nem jelent dalostársat a lakásán testületileg keresték fel és szerenáddal hívták fel őt kötelességére. Ez azt is jelentette, hogy a vendégeket illett megkínálni, s néha az illetőnek jelentős mennyiségű bora, kolbásza, szalonnája fogyott el.
Évente bálokat rendeztek, bevételüket a kottatár és könyvtár fejlesztésére fordították. A Szilveszter estéket mindig a családtagokkal együtt, sok borral, dallal, tánccal tartották meg. Megülték a népnapokat is. A temetések alkalmával kapott boráldomást pedig a székházban fogyasztották el.


A formaruháról a feljegyzésekben először 1905-ben esik szó. Ekkor a község bírája, Laczkó Tóth Márton a kórusnak formasapkát és két kalpagot ajándékozott. Később bársony tányérsapka, majd lobogós ujjú piros mellény, árvalányhajas kalap, fekete nadrág és csizma volt a kórustagok formaruhája. 1930-ban a fiatalon elhunyt Török József dalos emlékére szülei fehér selyemzászlót adományoztak az énekkarnak. Jelesebb szereplések, felvonulások alkalmával a zászló emelte az együttes megjelenésének ünnepélyességét.
A Férfikórus történetének sok eleme a feledés homályába vesztett. Az első időkből, a 19. századból még hézagosak az emlékek a 20. század elejétől azonban igen sok adattal rendelkezünk.
Az 1970. év kiemelkedő a kórus történetében. A „Röpülj Páva" Felszabadulási Népdalverseny éve. A kamarakórusunk a reá leadott népdalszavazatokkal első helyen jutott a salgótarjáni középdöntőbe, majd a soproni döntőbe. Többek között a „Derül-borul a Tiszárul...", „Lement a nap a maga járásán..." kezdetű népdalcsokrokkal szerepelt a 12 tagú együttes a versenyen.
A tv kamerái útján, e dalokon keresztül ismerte és kedvelte meg az ország népe dalosainkat. A felkészítés Engi István karnagy érdeme. A soproni döntő alapján kórusunk elnyerte a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium nagydíját és a kristályserleget. Az énekkar felvette az Aranykalász Tsz „Röpülj Páva! Férfikara" nevet, a televízió szeptember 20-án Mezőkeresztesről közvetítette az első pávaköri műsort. A Magyar Rádió „Falunak Faluról muzsikával" címmel felvételt készített kórusunk műsoráról Béres János furulyaművész közreműködésével. A kamarakórus részt vett a kecskeméti népzenei fesztiválon a rádió „Kóruspódium" című műsorában. Székesfehérvárott ez évben negyedízben minősült a kórus, arany fokozatú elismerést kapott. A Férfikórus fellépett a „Pataki" Művelődési Házban, a „Borsod-Miskolc Budapesten" rendezvény keretében. A kamarakórus szerepelt a Nemzeti Színházban, a népművelők országos konferenciája előtt bemutatott műsorban. Végül filmen szerepelt a kórus a televízió 1970. évi szilveszteri műsorában.


A kórus megalakulása óta – szinte felsorolni is nehéz – számtalan belföldi és külföldi szereplésen vett részt. Ezt a „székházban" kiállított oklevelek és relikviák bizonyítják, melyeket minden dalos és vendég nagy elismeréssel tekint meg.

Magyarország legrégebben, folyamatosan működő, 150 éves férfikarának krónikáját Kertész Ernő, a Férfikórus alelnöke kötötte csokorba „1956-2006. Százötven éves a Mezőkeresztesi Férfikar" címmel.
„Mi kell vajon ahhoz, hogy így, szinte töretlenül fennmaradjon egy amatőr csoport másfél évszázadon keresztül? Azt gondolom: mindenekelőtt hit. Mély hit abban, hogy a zene valódi erő, amely összetart, kinyitja a szíveket – érdeklőét és hallgatóét egyaránt. Hit abban, hogy jót cselekszenek, fontos munkát végeznek, nélkülözhetetlenek az amatőr énekesek, zenészek, hiszen közel viszik a muzsikát a laikus és az értő hallgatóhoz egyaránt. És hit a közösségben, annak erejében, összetartásában.
Elmulaszthatatlanul szükséges a fenntartók jelenléte – mai, „civilesedő" világunkban a támogatók, a segítők folyamatos odafigyelése. A családok megértő attitűdje – hiszen aki színpadra lép, az gyakorta el kell hagyja az otthoniakat: próbákra, fellépésekre jár, sokszor egyéni élete elé téve a közösségi létet.

Mindenek fölött pedig kell a muzsika, ez a meg nem magyarázható, le nem írható, mégis létfontosságú emberi produktum, hiszen szebbé, jobbá tesz valamennyiünket, gazdagabbá életünket, értékesebbé gondolatainkat, érzelmeinket. „ – írta le a Zárszóban Tóth Móricz Péter az Egyesület elnöke.

Mezőnagymihály, 2013. február 20.

A feljegyzést készítette:

Tóth Béla Ferenc
kórustag (1981 óta)

hfsterv

szakmaiforum2017

szechenyi

emvapjg

belepesi

Naptár

Október 2019
H K Sz Cs P Szo V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

www.videki-elmenyek.hu

4hacs

Kiadványaink elektronikus verziói

KÉZMŰVESEK, NÉPMŰVÉSZEK DÉL-BORSODBAN

kiadvany345KIADVÁNYBEMUTATÓ MEZŐNAGYMIHÁLYON (VIDEÓ)


 KÖZÖS ÉRTÉKEINK ÚTJAIN
DÉL-BORSODBAN, ZSELICSÉGBEN,
HOMORÓD-RIKA-KÜKÜLLŐ TÉRSÉGÉBEN

kozosertekeinkKIADVÁNYBEMUTATÓ MEZŐKERESZTESEN (VIDEÓ)

 

eleven2013nepazarvminisztermak logo newikszt 2013daranyi2013

amc